Ez a hét meglehetősen mozgalmasan indul, rögvest szembetaláljuk magunkat ugyanis az amerikai költségvetés körül kialakult politikai cirkusszal. Október elsejétől új költségvetést kellene elfogadniuk, viszont a Barack Obama nevéhez köthető egészségügyi reformot a republikánusok újfent kiszedték a törvényjavaslatból.

Ha a dolgok elfajulnak, akár több napos kormányzati leállás is lehet, ami a piacok számára rendkívül rossz üzenettel kecsegtet. Ezt követően a péntek lesz még érdekes, amikor a Fed döntése szempontjából kulcsfontosságú munkaerő-piaci adatok látnak napvilágot. Európában az Európai Központi Bank szerdai döntése lesz a domináns, míg itthon a 2014-es költségvetés, amit hétfőn ismerhetünk meg. 

Ezt a hetet a globális piac szempontjából egyértelműen az USA fogja dominálni, méghozzá több okból is. Először a hét elején folytatódik a rendkívül kínos költségvetési vita, ahol a demokraták és a republikánusok egymásnak dobálják a labdát, a kormányzat működését kockáztatva. A fő töréspont a Barack Obama elnök által még 2010-ben elfogadott, de csak idén életbe lépő egészségügyi reformcsomag (az ún. Obamacare), amit először a republikánusok kivettek a költségek közül, majd a demokraták visszatettek és benyújtották újra (végül a republikánusok megint kivették...). A politikai cirkusz egészen súlyossá kezd válni, amennyiben nem sikerül megegyezniük és október elsején sem adja meg magát az egyik fél (most újfent a demokratáknál pattog a labda), akkor ideiglenes leállás következhet az államháztartásban, ugyanis az előző költségvetési év véget ér. 

Nem példa nélküli az ilyesmi, az Amerikai Egyesült Államok történetében nem is egyszer több napos kiesések voltak. Ezek piaci szempontból rendkívül rossz üzenetet hordoznak magukban, nem is beszélve a mulasztások miatti gazdasági károkról, amik hosszabb leállás esetén akár a GDP 1,4 százalékát is elérhetik bizonyos becslések szerint. Ráadásul a mostani helyzetet tarkítja még egy óriási kérdőjel: az adósságplafon problémája. Az USA-ban már nagyon régóta nominális adósságplafon van érvényben, ami egyrészt önmagában is nonszensz ötlet (nem a GDP arányában van meghatározva) és igencsak régóta olvashattunk erőteljes véleményeket arról, hogy miért kéne eltörölni. Eddig eltörlésre nem került, pusztán sokszori emelést hajtottak rajta végre amikor elkezdett szorítani a hurok.

Jacob Lew, amerikai pénzügyminiszter arról figyelmeztetett nemrég, hogy a rendkívüli intézkedésekkel szerzett pluszforrások október közepére ki fognak merülni, onnantól kezdve pedig már csak a költségvetés tartalékai maradnak. Ennél a pontnál elkerülhetetlen lesz a plafon megemelése, Barack Obama elnök nem véletlenül hangoztatja már most egyre erőteljesebben ennek szükségességét. Véleményünk szerint a plafont meg fogják emelni, de mégis tőkepiaci mozgásokat válthatnak ki a túldramatizált politikai nyilatkozatok. A Morgan Stanley Research elemzői szerint, amennyiben akár csak egynapos kormányzati leállásra is sor kerülne, az rendkívül rossz üzentet sugallna az adósságplafon problémájának várható kezelésével kapcsolatban is. 

Van ugyanakkor egy másik figyelemreméltó folyamat még az USA gazdaságában. Méghozzá a munkaerőpiac alakulása, ez ugyanis továbbra is kulcsszerepet játszik a Fed eszközvásárlási programjának az időzítésében. Szeptemberben a piac nagy meglepetésére mégsem lassítottak a jelenleg havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programon. Ezt követően pedig hallhattunk olyan Nyíltpiaci Bizottsági tagokat megszólalni, akik elképzelhetőnek találták, hogy akár még idén sor kerülhet az ún. "tapering" megkezdésére. A legfrissebb nyilatkozatok bár inkább utaltak arra, hogy az akció a jövő évre marad, a lehetőségét mégsem zárhatjuk ki, hiszen a Fed szeptemberi döntése az elmondottak alapján "nagyon szoros volt". Ráadásul a Fed egyértelműen a makrofolyamatokhoz köti lépését, így pedig ha jelentős javulást észlelnénk a főbb mutatókban, akkor megnőhetne az esély az idei lassításra. Mindennek fókuszban pedig továbbra is a munkaerőpiac áll, és ezen a héten több fontos adat is napvilágot lát. Szerdán az ADP a foglalkoztatottság változásáról tesz közzé adatokat, aminek a kapcsán enyhe javulásra számíthatunk a korábbi 176 ezres számot követően. Csütörtökön magyar idő szerint délután fél háromkor a szokásos heti friss munkanélkülisegély-kérelmek számát ismerhetjük meg, amivel kapcsolatban a piac enyhe emelkedést vár az előző havi 305 ezres értékhez képest. 

A legfontosabb munkaerő-piaci adatok viszont pénteken érkeznek, ekkor tudhatjuk meg a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak szeptemberi változását és a szeptember hónapra vonatkozó munkanélküliségi rátát is. Míg az előbbiben jelentős javulásra számít a piac, addig az utóbbi esetében stagnálást vár. Ezen adatok bármelyikében a vártnál jobb eredmény jelentős piaci reakciókat válthat ki, hiszen a Fed maga is szorosan követi a mukaerő-piaci folyamatokat. Érdemes lehet még odafigyelnünk a szerda estére is, amikor Ben Bernanke Fed-elnök a St. Louis Fed-nek a Community Banking Research konferenciáján tart majd beszédet. 

Európában a beszerzésimenedzser-indexek sora mellett a munkanélküliség további alakulására is fény derül kedden. Az utóbbi hónapokban, mind a munkaerő-piaci helyzet, mind a konjunkturális mutatók javulást mutattak, főként a szolgáltatói szektornak köszönhetően. A hetet domináló esemény az Európai Központi Bank kamatdöntése lesz szerdán, magyar idő szerin délután 13:45 perckor, amit majd fél háromkor követ Mario Draghi EKB-elnök sajtótájékoztatója. A alapkamat szintjében még sokáig nem kell változásra számítanunk (pozitív irányba legalábbis), tehát a hangsúly a sajtótájékoztatón elhangzott iránymutatáson (forward guidance) lesz. 

Japánban szintén ezen a héten pénteken lesz kamatdöntés, de jelenleg még nem számítunk további lazításra (az eszközvásárlások keretének bővítésével) ezen az ülésen. Az inflációs folyamatok az energiaáraknak köszönhetően kedvezőnek mondhatóak, bár két éves távlaton még mindig nem tűnik biztosítottnak a két százalékos pénzromlási ütem. Az áprilisra tervezett forgalmi adóemelés az aminek negatív hatásait követően igazán a középpontba kerülhet a további japán stimulus. 

Magyarországon a fókuszban a 2014-es költségvetés lesz: Varga Mihály az előírt határidőig, szeptember 30-án beterjeszti a törvényjavaslatot a Parlamentnek és egyúttal sajtótájékoztató keretében bemutatja a részleteket. A tárcavezető a héten arra tett ígéretet, hogy jövőre nem lesz megszorítás és egyetlen ágazat sem jár rosszabbul, mint idén. Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy nem kell újabb adó vagy járulékemelésre készülni. 

Forrás:

http://www.portfolio.hu/gazdasag/robban-e_az_amerikai_bomba.3.189853.html