Valóságos szárnyalást mutattak idén az amerikai tőzsdék, a vezető indexek közül a Dow és az S&P 500 újabb és újabb történelmi csúcsokat döntögetett.

A legendás befektető, Jeremy Grantham, az ügyfeleinek kiküldött levelében a szokásokhoz híven most sem igazán optimista a részvénypiacokkal kapcsolatban. A GMO hírlevelében azt taglalja, hogy buborékra utaló jeleket lát a piacokon. Viszont véleménye szerint még jöhet egy nagy emelkedés, mielőtt beköszönt a medve piac: a következő két évben akár 20-30%-os szárnyalást is láthatunk. 

Jöhet még egy felpattanás

A legendás befektető, Jeremy Grantham már régóta nem optimista a részvénypiacokra. Most, a GMO hírlevelében fejtette ki véleményét, miszerint alacsony, vagy akár negatív hozamok várhatnak az elkövetkezendő évekre.

A legfrissebb negyedéves hírlevél szerint a neves befektető a buborék jeleit látja a piacokon, de pont ennek köszönhetően a részvénypiacok még felrobbanhatnak azelőtt, hogy a beköszöntene a medvepiac. "Azt gondolom, hogy az amerikai piac, különösen a kisebb részvények tovább emelkedhetnek, akár 20-30%-kal is feljebb kerülhetnek az elkövetkezendő 1-2 évben. Ezt követően pedig újabb piaci összeomlás jön, a harmadik 1999 óta, amin a jegybankárok nem is csodálkoznak majd, hiszen a történelmi tapasztalatok alapján számíthatnak rá" - fejtette ki véleményét Jeremy Grantham.

A Grantham szerint a Greenspan-Bernanke korszak, amit felfokozott gazdaságélénkítés jellemzett és amit most Janet Yellen is követ, a legkisebb ellenállás irányába terelve a befektetőket felfelé fogja hajtani a piacokat. Sok-sok gazdasági sokk kellene ahhoz, hogy a Fed lépéseit ellensúlyozzák. Elég, ha csak megnézzük, hogy a piacok tovább emelkednek annak ellenére, hogy a világ minden részén kiábrándító adatok érkeznek a makrogazdasági növekedésről.

Buborék van a piacokon

A részvénypiacokon már mutatkoznak a hagyományos buborék jelei. Nem tudjuk megindokolni, hogy például a P/E rátának miért kellene strukturálisan magasabbnak kell lennie, mint akár Japánban volt 1989-ben, vagy az Egyesült Államokban 2000-ben. Ami a lufi lehetőségét erősíti, hogy egyes szektorokban az IPO-k gyors és váratlan felfutást mutattak, ráadásul magas értekeltségi szintek mellett.

S&P 500: 1100 pont a fair érték

Az amerikai részvények olyan árfolyamszinteken vannak, hogy nehezen tudunk elképzelni hosszú távon olyan hozamokat, amelyekhez a befektetők hozzászoktak a részvénypiacokon. Az S&P 500 index jelenleg 75%-kal túlértékelt, a fair értéke 1100 pont Grantham legfrissebb modellje szerint. A P/E ráta 19-szeres, a bevétel arányos nyereség pedig 42%, mind a kettő a hisztorikus átlag felett tartózkodik. A várható reálhozam ezek alapján évente átlagosan -1,3% a következő hét évre - véli a befektető.

Hogy jön ki a matek?

Ha saját tőke arányos nyereséget nézzük az S&P 500 indexre, akkor az 1970-es évek óta átlagosan éves szinten 13%-os hozam adódik, ezzel szemben a valóságban az S&P 500 index 5,7%-os éves átlagos hozamot biztosított. Az S&P 500 index a könyv szerinti érték kétszeresén forgott átlagosan az elmúlt 40 évben, ha ezt számításba vesszük, akkor reálisan a ROE 6,5%, ami még mindig elmarad a valóságban tapasztalt 5,7%-tól.

Az S&P 500 index jelenleg a könyv szerinti érték 2,5-szörösén forog, ami azt jelenti, hogy 25%-kal túlértékelt. A probléma csak az, hogy nem lehetünk biztosak abban, hogy a múltbeli átlagok a jövőre is extrapolálhatók, hiszen változik a világ. 

Erre jó példa a könyv szerinti érték felépítése, ahol nagy változásokat láttunk az elmúlt években: például az immateriális javak aránya az 1970-es években látott 10%-ról 50%-ra emelkedett mostanra. Ebben nagy szerepe volt a számviteli változásoknak, valamint a felvásárlási és a saját részvény vásárlási aktivitásnak. 

Ha a számviteli változásokat ki akarjuk kerülni, akkor használhatjuk a bevételarányos megtérülést, ami jelenleg 42%-kal tartózkodik a hisztorikus átlag felett. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a P/E ráta 19-szeres, akkor az adódik, hogy az S&P 500 index 75%-kal túlértékelt. Az átlaghoz való visszatérés elmélete alapján a bevételarányos nyereségnek csökkennie kellene, de ez nem feltétlenül állja meg a helyét. 

Bár a számviteli változásoktól valóban mentes a ROS, ugyanakkor ez sem tökéletes. A ROE-ra jellemző az átlaghoz való visszatérés, ami a ROS esetén azonban már kevésbé indokolható. Ha egy cég esetén magas lesz a bevételarányos nyereség, nem feltétlenül kell erős versennyel szembenéznie. Jó példa erre az Intel, amely kifejezetten magas bevételarányos megtérüléssel értékesíti mikroprocesszorait, viszont ahhoz, hogy olyan pozícióba kerüljön, hogy megőrizze pozícióját, komoly beruházásokat és szellemi tőkét igényel.

Konklúzió

Mindezek eredményeként az amerikai részvénypiacok olyan szinteken forognak jelenleg, ami mellett nem látja a neves befektető biztosítottnak azokat a hozamokat, amiket elvárnak a befektetők a részvénypiacoktól. Buborék van, az S&P 500 75%-kal túlértékelt, így az amerikai tőzsde most nem vonzó jelenleg. Viszont az összeomlást még megelőzheti egy jelentősebb emelkedés. 

Forrás:

http://www.portfolio.hu/vallalatok/az_osszeomlas_elott_johet_meg_egy_szarnyalas.192044.html