Hírek: Ukrajnán mindenki megégetheti magát
Már messze nem csak Ukrajnáról szól az ukrán válság: az EU és az oroszok is rengeteget veszthetnek rajta. Hétfőn egyetlen nap alatt, csak a tőzsdei és a devizapiaci hatásokon 70 milliárd dollárt (háromnegyed magyarországnyi pénzt) bukott Oroszország, az európaiak pedig energiabiztonságuk mellett fontos piacaikat is veszélyeztetik. Vannak szimbolikus és tényleges gazdasági eszközök is az Egyesült Államok és a nyugati országok kezében Oroszországgal szemben, de kérdés, hogy mivel élnének, és az mennyire érintené meg Putyint.
Hiába keménykednek a nagyhatalmak az Ukrajna körüli konfliktusban, ezzel maguknak is nagyon sokat ártanak. Az orosz gazdaság sok szállal kötődik a nyugati országokéhoz, így a belengetett szankciók, tőkekorlátozások és a befektetői ijedelem százmilliárdos károkat okozhat mindkét gazdasági érdekszférában.
Máris fáj az oroszoknak
A tőke már most menekül Oroszországból. A tőzsde egészen csúnyán beszakadt hétfőn, a rubel történelmi mélypontra zuhant az euróval és a dollárral szemben, és helyi közgazdászok szerint az orosz bankoknál is érzik, hogy egyre többen viszik ki a pénzüket az országból. Az orosz jegybank hétfő reggel pánikszerűen emelt kamatot, 5,5 százalékról 7 százalékra – ezt hónapokon keresztül mindenáron el akarták kerülni –, de félő, hogy a mostani helyzetben már ez is kevés lesz.
Az orosz tőzsdeindex, a Micex, több mint tíz százalékot esett, benne olyan – állami többségi tulajdonban lévő – vállalatok is a tizedével kevesebbet érnek, mint a Gazprom vagy a Szperbank. Nagyjából 60 milliárd dollárral kevesebbet érnek az orosz vállalatok, mint péntek délután. A rubel pedig az euróval szemben már 50 felett jár már, miközben egy éve még 40-nél volt (a dollárral szemben egy év alatt 30-ról 36,9-re romlott a rubel árfolyama).
Mindez arra utal, hogy amit tudnak, már adnak el a befektetők, akik nem látják biztonságban az Oroszországban tartott pénzüket. Elsősorban a külföldiek, de az oroszok is.
A rubel esése egyébként önmagában recesszióba húzhatja az orosz gazdaságot. Oroszország ugyan erős exportőr – igaz, ez mindig az energiaárak függvénye –, de rengeteg termékből importra szorul. A rubel gyengülése így kiszoríthatja az importot, a nyersanyagexportot viszont nem teszi versenyképessé. Most, hogy kamatemelésre kényszerültek, a hitelek is drágábbak lesznek, ami még inkább rosszat fog tenni az egyébként is a recesszióhoz közelítő gazdaságnak.
Oroszországnak van egy hatalmas fegyvere: a drága kőolaj évei alatt óriásira hizlalt devizatartalék. A háború esetén megszokott lépések alapján pedig akár még az olaj árának emelkedésével is számolhatnak, ami növelné is rövid távon az exportbevételeiket.
A devizatartalék tavaly decemberben még 520 milliárd dollár volt – ötéves magyar GDP-nek megfelelő pénz –, azóta viszont 490 milliárdra olvadt, és az irány egyértelműen rossz. A jegybank ugyanis hatalmas mennyiségű pénzt szór ki a rubel védelmében, a jelek szerint hiába. Csak hétfőn 10 milliárd dollár értékben adták a devizát az oroszok. Ha nagyobb tőkekiáramlás kezdődik, akkor akár pillanatok alatt is jelentősebben leolvadhat az orosz tartalék – ez történt 2008-ban is.
Az európaiak is félhetnek
De nem csak Oroszországnak fáj a dolog. Egyrészt közhelyszerű, hogy az EU országai nehezen tudnának meglenni az orosz gáz és kőolaj nélkül. Az EU egyik legfontosabb gázforrásaként Oroszország ugyan komoly adut tart a kezében, ám a Kreml aligha foszthatná meg az EU-t – főként Közép-Európát és Németországot – a földgáztól a konfliktus kiéleződése esetén: a függés ugyanis kölcsönös, hiszen a kontinens az orosz gáz és kőolaj legfőbb felvásárlója, így ha leállna a kereskedés a két rész között, úgy Oroszország valutabevételeinek kétharmadától esne el.
De a két blokk gazdasági kapcsolatai messze nem merülnek itt ki. Az orosz elit rengeteg pénzt költ az európai országokban – fájhat is a fejük az orosz oligarcháknak a rubel drámai gyengülése miatt –, és az orosz piac nagyon fontos exportcélpontja a nyugati vállalatoknak.
Rengeteg feldolgozott ipari cikket, gépsorokat, vegyipari árukat és hasonlókat adnak el ott, évente összesen több, mint 75 milliárd euró értékben. És nem szabad elfeledkezni az európai és amerikai bankokról sem, amelyek hatalmas értékben birtokolnak orosz és ukrán eszközöket.
Ezért nehéz elképzelni, hogy bármilyen szankciót könnyű szívvel vetnének ki Oroszországra az európaiak. Akiknek ráadásul egyébként sincs olyan helyzetben a gazdasága, hogy bármilyen komolyabb természetű sokkot el tudjon viselni recesszió nélkül.
A G8-tagsággal üzenhetnek
Az Egyesült Államok és Oroszország közötti kereskedelmi kapcsolatok a teljes orosz kivitel négy százalékát teszik azonban csak ki, de Oroszországnak adott esetben számolnia kellene a Washington vezetésével megváltozó politikai légkörrel, ami minden téren kihatna a nemzetközi kapcsolataira. Rögtön ide sorolható, hogy nem küld elnöki delegációt a szocsi paralimpiai játékokra az Egyesült Államok, sem pedig Nagy-Britannia.
Ezen kívül is számos válaszlépés lóg a levegőben, még ha ezek korlátozottak is. Barack Obama jelezte Putyinnak telefonon, hogy komolyabb politikai és gazdasági elszigetelődés is lehet a vége az orosz fellépésnek Ukrajnában, de konkrét lépésként egyelőre csak a szocsi G8-csúcs előkészítésének felfüggesztését jelentették be.
John Kerry amerikai külügyminiszter ennél tovább menve már utalt rá az NBC-nek adott interjúban, hogy ha Putyin továbbra is a megkezdett úton jár tovább, akkor nem lesz Szocsiban G8-csúcs, sőt, talán ki is zárhatják a csoportból Oroszországot. Kanada is végleg kizárná a G8-ból Oroszországot, ami még Borisz Jelcin idején, politikai gesztusként kapta meg a tagságot a világ legnagyobb nyugati gazdaságait tömörítő klubtól.
Habár a Bloomberg szerint több elemző szemében ez nagyjából a legkeményebb eszköz, amire lehetősége van az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, de az is kérdéses, ez mennyiben érintené meg Putyint. Mások szerint azonban meglehetősen kedvezőtlen hatása lenne, hiszen tovább bátortalaníthatná a befektetőket, akik közül sokan egyébként is már a mostani helyzetben megkezdték a tőkéjük kimenekítését Oroszországból.
Lindsey Graham republikánus szenátor azt is felvetette, hogy Obamának kezdeményeznie kellene Oroszország tagságának felfüggesztését egy évre a sokkal több országot tömörítő G20-ban, ebben azonban többek között Kína tagsága miatt is nehezen lehetne egyetértést kicsikarni az országokból.
Nem nyúltak minden eszközhöz
Gazdasági téren Fareed Zakaria, a CNN elemzője szerint az egyetlen igazán hatásos szankciót akkor választhatná Washington és az EU, ha az ukrajnai helyzetért felelős személyek ellen lépne fel. A Politico pedig úgy látja, hogy az európai számlákon és befektetésekben tetemes vagyonokkal bíró orosz elit egy része bajba kerülhetne, ha különböző vizsgálatokat kezdeményeznének ellenük, vagy befagyasztanák a betéteket.
A lap szerint ugyanakkor többek között a 2008-as grúz–orosz háború példájából is azt szűrhették le, hogy ugyan kemény hangú közlemények jelentek meg, fenyegettek a kétoldalú kapcsolatok megromlásával, de valójában egyszer sem merült fel komolyan, hogy pénzügyi természetű szankciót hozzanak meg velük szemben. A Politico szerint az elmúlt években azt is konstatálták, hogy az új orosz nyitást hirdető Egyesült Államoknak több esetben is szüksége volt Putyin támogatásra nemzetközi lépéseknél, amik közül például a szíriai vegyi fegyverek leszereléséhez vezető tárgyalásokat lehet a közelmúltból kiemelni.
Ugyanakkor könnyen lehet, hogy ezúttal mégis továbblépnek az amerikaiak. Chris Murphy demokrata szenátor hétfőn olyan törvényjavaslatot nyújtott be az amerikai kongresszusnak, amivel megtagadnák a vízum kiadását orosz tisztségviselőknek, korlátoznák az orosz állami tulajdonú bankok és befagyasztanák orosz üzletemberek amerikai betétjeit is. Európai részről Catherine Ashton, az EU külügyért és biztonságpolitikáért felelős főbiztosa első lehetőségként a vízumrend egyszerűsítéséről szóló tárgyalások befagyasztását nevezte meg arra az esetre, ha Moszkva nem lépne csütörtökig a krími feszültség enyhítése felé.
Rakétapajzs vagy hadihajók küldése?
Rögtön megindultak a különböző elemzők és szakértők ötletelései katonai irányban is, amire nem utalt ugyan hivatalos nyilatkozat, de ők szimbolikus nyomásgyakorlásnak tartanák az Egyesült Államok és a nyugati országok részéről. A CNN szerint a katonai természetű válaszlépések között felmerülhet, hogy a NATO például újrakezdi a tárgyalásokat a Kelet-Európába tervezett, felfüggesztett rakétavédelmi pajzsról.
Andrew Kuchins, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központ munkatársa ennél jóval tovább menne: szerinte a G8-as kizárásnak semmilyen hatása sem lenne, ehelyett az Egyesült Államoknak sokkal inkább hadihajókat kellene küldenie az ukrán partokhoz, ahogy a NATO-nak is csapatokat kellene mozgósítania az ország közelében.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szerint Oroszország egész Európa békéjét és biztonságát fenyegeti, ezért a feszültség enyhítésére szólította fel Moszkvát, de a tagországok nem mérlegeltek katonai válaszlépéseket vasárnapi találkozójukon, ahogy amerikai hadihajók átcsoportosítása sem merült fel.
Forrás:
http://index.hu/gazdasag/2014/03/04/orosz_ukran_geopolitika/
