Hírek: Elveszik a betéteket - Hogyan jutott ide Ciprus?
Ciprus gazdasága a görög válság nyomán megrendült bankrendszere, a turizmus visszaesése és az ingatlanpiacon jelentkező problémák miatt másfél éve recesszióban van. Az unióval és az IMF-el való megegyezés egy kisegítő csomagról már nem tűrt halasztást, ugyanis lassan elfogy az Oroszországtól korábban kapott kölcsön, a költségvetés állapota pedig egyre rosszabb.
A kialakult helyzetben a betétesek körülbelül 6 milliárd euróval járulnak hozzá a gazdaság rendbe tételéhez. Ez Európában példátlan lépés, ami miatt az euróövezet periféria országainak betétesei is nyugtalanok lehetnek a betéteik miatt. Arról még nem lehet tudni, hogy a megtakarítási és értékpapírszámlákra is vonatkozik-e a betétek megadóztatása. Mindenesetre Ciprus már nem lesz adóparadicsom: bevezetik a kamatadót és megemelik a társasági adót is, a korábbi hírekkel ellentétben 2,5 százalékpontos emelés várható utóbbinál.
Legfontosabb aktualitások
- Ebből 10 milliárdot a trojka, 6 milliárdot a betétek megsarcolása adhat
- A betétek tőkeösszegét 3, 10, 15 százalékos egyszeri illetékkel sújtanák
- 20-25 százalékos kamatadót vezetnének be
- A társasági adót 10-ről 12,5 százalékra emelnék
- A betéteseket bankrészvényekkel kompenzálnák
- Oroszország is segíthet még
- Hétfőn bankszünnapot tartottak, a parlament pedig dönt az új intézkedésekről
Ciprus immár az ötödik eurózóna tagállam, amely mentőcsomaghoz folyamodott gazdasági problémái miatt. Bár Ciprus az euróövezet GDP-jének csak kis részét adja (gazdasága tized akkora, mint például Portugáliáé), az itt kibontakozott válság komoly fejtörést okoz az unió döntéshozóinak.
Amikor Görögország problémái elkezdődtek, Ciprus gazdasági és közfinanszírozási helyzete még rendben lévőnek tűnt. A görög hazai össztermék (GDP) már 2010-ben is 3,5 százalékkal esett, a ciprusi gazdaság teljesítménye ugyanabban az évben viszont 1,2 százalékkal nőtt, az 5 százalékos GDP-arányos akkori államháztartási hiány a fele volt a görög deficitnek, a 61 százalékos közadósság-ráta pedig eltörpült a már akkor is 145 százalékos görög szint mellett.
A gondok 2011 tavaszán jelentkeztek egyre intenzívebben a szigetországban, ugyanis a görögökkel ápolt szoros kapcsolat miatt a görög válság erősen érintette Ciprus gazdaságát és bankrendszerét is. A ciprusi bankok görögországi kitettsége ugyanis elérte a ciprusi GDP-érték 160 százalékát, a túlméretezett bankszektor által elszenvedett veszteségek magukkal rántották az egész gazdaságot. A bajba jutott bankrendszerről bővebben a cikk későbbi részében írunk.
Ciprust ezen kívül egyrészt az ingatlanpiacon, másrészt a turizmuson keresztül is érzékenyen érintette a válság. 2009-ben például az előző évhez képest közel 11 százalékkal csökkent az országba látogató turisták száma. Az azóta bekövetkezett ciprusi hitelpiaci krach, a bizalom megrendülése és a bevezetett szükségszerű takarékossági intézkedések nyomán a gazdaság már másfél éve tartó recesszióba süllyedt.
Több leminősítést követően 2012 decemberében a Standard&Poor's szelektív nem törlesztői kategóriába sorolta vissza az ország államadósságát. Idén január elején a Moody's is leminősítette Ciprust, méghozzá egyszerre három fokozattal, az addigi "B3"-ról "Caa3"-ra. Ezután január végén a Fitch Ratings is a "B", mélyen spekulatív kategóriába sorolta az országot, mivel a hitelminősítő mélyülő recessziót vár a ciprusi gazdaságban. A Fitch elemzői az idei év egészére 3,5 százalékos visszaeséssel számolnak.
A londoni CMA adatszolgáltató cég összesítése szerint a tavalyi utolsó negyedévben Argentína volt a legkockázatosabb ország a világon 61,4%-os kumulált csődkockázati valószínűségével. A jelentésből kiderül, hogy Görögország adatait már nem veszi figyelembe a cég, mert annyira illikvid a CDS-piaca. A legkockázatosabb országok tízes listáján Ciprus az "előkelő" második helyen tartózkodik.
A ciprusi GDP-arányos államháztartási hiány 2012-ben 5,3 százalék volt, Brüsszel becslései szerint 2013-ban ez 4,5 százalék körüli értékre csökkenhet. A lassuló gazdaság és a munkanélküliség dinamikus növekedése miatt azonban a költségvetés tarthatatlan pályán mozog. A december végével zárult három hónapban a ciprusi hazai össztermék (GDP) 3,4 százalékkal csökkent éves összevetésben az előzetes adatokban szerepelt 3,1 százalékos csökkenés helyett. Ezzel már a hatodik negyedévben zsugorodott a szigetország GDP-je. A ciprusi pénzügyminisztérium számításai szerint a GDP 2,4 százalékkal csökkent tavaly, idén pedig 3,5 százalékos negatív irányú változást várnak.
A munkanélküliség törtetlen emelkedése révén a 2008-ban mért 2,8 százalékos munkanélküliségi ráta 2012 végére 8,8 százalékra duzzadt, ami rekordszintnek számít.
Szigorú feltételeket szabtak a csomaghoz
Ciprus már több mint egy éve nem a nemzetközi piacon finanszírozza magát, hanem az orosz kormánytól kapott 2,5 milliárd dolláros kölcsönből tartja magát a felszínen. Most bizonytalanságot okoz, hogy Oroszország még nem döntött arról, hogy meghosszabbítja-e (öt évvel, 2021-ig) ezt a mentőcsomagot. Múlt heti hírek szerint Michalis Sarris ma utazik Moszkvába, hogy az orosz pénzügyminiszterrel folytasson tárgyalásokat. Az oroszokkal való megegyezést a Eurócsoport is sürgeti. Mivel lassan Ciprus kifogy a pénzből, a legfrissebb hírek szerint az euróövezeti országok pénzügyminiszterei szombatra virradóra megállapodtak a Ciprusnak szánt hitelcsomag fő elemeiben. A szigetország 10 milliárd eurónyi nemzetközi hitelcsomaghoz jut, ennek fejében viszont 2,5 százalékponttal 12,5 százalékra emeli társasági adóját, a bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtja. A társasági adó jelentős megemelésével a szigetország sokat veszít vonzóságából, mint adóparadicsom, ami miatt eddig sok kritika érte az országot.
Az eredeti (szombat reggeli) tervek szerint a 100 ezer euró alatti ciprus banki betétek 6,75%-át, az e feletti résznél 9,9%-át elvonják egyszeri illetékkel. A hétvégi ciprusi tárgyalások alapján ez még változhat, hétfőn ugyanis bankszünnapot tartanak Cipruson, miközben a parlament (ahol egyébként egyik párt sem rendelkezik többséggel) arról dönt, kivetik-e a bankbetétekre a hétvégén kiszivárgottnál progresszívebb illetéket. A friss hírek szerint a 100 ezer euró alatti betétekre 3%, a 100 és 500 ezer euró közöttiekre 10 %-os illetéket, az e fölöttiekre pedig 15 %-os illetéket vetnének ki a tőke (!) összegére. Ha ez nem sikerül, a miniszterelnök szerint a két legnagyobb ciprusi bank összeomlik. Az egyszeri terhet azzal együtt róják a betétekre, hogy 100 ezer euróig - mint minden EU-országban - kötelező betétbiztosítás vonatkozik rájuk. Az eddigi tárgyalásokon 16,7 milliárd eurós kisegítő csomagról volt szó, a bankbetétek egyszeri illetékkel való sújtása biztosítja a 10 milliárd eurós csomagon felüli összeget a gazdaság rendbe tételére. Mivel a betétek összege a legfrissebb adatok szerint közel 68 milliárd euró a ciprusi bankrendszerben, a tervezett adókulccsal a rendes bankbetétekből is kijöhet a tervezett 6 milliárd euró.
A ciprusi pénzügyminiszter a betétek tőkeösszegét érintő illeték bevezetése mellett jelezte azt is, hogy 20-25%-os mértékű kamatadót terveznek kivetni a megtakarításokra. Az Eurócsoport szombati közleménye szerint pedig a hátrasorolt (junior) banki kötvények tulajdonosait is valamifajta veszteségviselésre (bail-in) köteleznék.
A ciprusi miniszterelnök szerint a betéteseket az illeték miatt a bankok részvényeivel kompenzálnák, és Ciprus hatalmas földgáz-lelőhelyeinek jövőbeni bevételeiből nyújtanának számukra garanciát, ennek módja azonban egyelőre nem ismert. Híre ment annak is, hogy orosz befektetők többségi részesedést vásárolnának a Cyprus Popular Bankban, és növelnék meglévő részesedésüket a Bank of Cyprusban - e két bank egybéként a legnagyobb a szigetországban.
Egyes források szerint az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank is áldását adta a mentőcsomagra, Olli Rehn európai biztos szóvivője azonban közölte: még folynak a tárgyalások a szigetországról. A ciprusiak már szombaton megrohamozták a bankautomatákat a hír hallatán, így azok órák alatt kifogytak, az elektronikus fizetések bonyolítását pedig szüneteltették a bankok.
Mi a helyzet a ciprusi bankokkal?
A szigetország fő problémája a bankjainak állapotából ered, azok ugyanis meglehetősen nagy görög kitettséggel néztek szembe a szuverén adósságválság során. A mentőcsomag jelentős részét (10 milliárd eurót) a korábbi terveknek megfelelően a bankszektor feltőkésítésére költenék el, míg 6,7 milliárd eurót (amelyet a bankbetétekből származó bevétellel fedeznek) az államadósság egyre kilátástalanabb finanszírozására költhetik.
"A ciprusi bankok a kisegítő csomagról szóló tárgyalásokról a sajtóban megjelent hírek miatt betétkivonást szenvednek" - mondta korábban a pénzügyminiszter. Ezt alátámasztja, hogy 1737 millió euró értékben vontak ki betéteket a ciprusi bankoktól idén januárban, a trend pedig valószínűleg folytatódott februárban is.
Az egyezség megkötésének fontos részét képezheti továbbá a ciprusi bankszektor méretének (becslések szerint három év alatt 20 százalékos) csökkentése, az EU és az IMF szerint ugyanis a szigetország bankszektora túlméretezett. 1995 és 2011 között óriási mértékben nőtt az ország pénzügyi szektora, a bankok eszközei jelenleg közel 7-szeresét teszik ki az ország GDP-jének. A három legnagyobb ciprusi bank hitelállományának 40 százaléka Görögországban volt a válság kitörésekor, a teljes bankszektor a körülbelül 5 milliárd euróra becsült görög kötvényállományának durván felét volt kényszerű leírni a görög adósságrendezési program részeként.
Emellett a bankok körülbelül 22 milliárd euró értékben finanszíroztak görög cégeket és magánembereket, a görög válság emiatt is rendkívül negatívan érintette a bankokat. A ciprusi bankok betétleírásait azért is szorgalmazza az EU, mert nem kívánják orosz maffiózók betéteit uniós pénzből megvédeni. A német hírszerzés becslései szerint ugyanis orosz oligarchák 8-35 milliárd euróra tehető értékben helyeztek el kétes eredetű pénzekből betéteket az adóparadicsomnak számító Cipruson. A Moody's szerint 31 milliárd dollárt tesznek ki az oroszok betétei, ez a teljes ciprusi betétállomány körülbelül 35 százalékát jelenti.
Nem várható gyors kilábalás a válságból
A leminősítések sora, a betét -és kötvényleírások, az ingatag bankrendszer, az államadósság növekedése, a gazdaság visszaesése, és a munkanélküliségi ráta egekbe szökése miatt Ciprus rendkívül kockázatos befektetési környezetnek számít. Ciprus, mint adóparadicsom, már most is sokat veszített vonzóságából, mivel valószínűleg a társasági adót 12,5 százalékra emelik, illetve a bankrendszerbe vetett bizalom is megrendült. A kialakult nehéz gazdasági helyzet a következő években sem változik meg egykönnyen, az államháztartási reformok és egy uniós kisegítő csomag is csak hosszabb távon oldhatják meg a szigetország gondjai
Forrás:
http://www.portfolio.hu/gazdasag/penzugy/elveszik_a_beteteket_hogyan_jutott_ide_ciprus.181250.html
