Hírek: Titokzatos akció miatt táltosodott meg a magyar bankszektor
2013-ban összejött a magyar bankoknak, ami az előző két évben nem sikerült: nyereséges lett a szektor. A Portfolio.hu értesülései szerint azonban egyetlen magyarországi nagybanknál, nevezetesen az MKB Banknál történteknek köszönhető ez, ami nélkül veszteségben maradt volna az ágazat. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett statisztikáiból sok minden más is kiderül: például, hogy a tranzakciós illeték jelentős részét nem tudták áthárítani a bankok, a jegybanki kamatcsökkentés pedig inkább jól, mint rosszul jött nekik.
Látszólag sokat javultak a számok
Ahogy arról a Portfolio.hu hétfőn beszámolt, 62,3 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta 2013-at a magyar hitelintézeti szektor (MFB, Eximbank, Keler nélkül). A végtörlesztéssel is sújtott 2012-es év 160 milliárdos veszteségéhez képest ez jó eredménynek számít, és azt mutatja, hogy két év vesztesége után ismét nyereségesen tudott működni a magyar bankszektor.
Az egyes bankok egyedi teljesítménye mögött persze jókora eltérések lehetnek. Az eddig kimagasló eredménnyel rendelkező OTP magyarországi tevékenysége valószínűleg ezúttal is kiemelkedően nyereséges volt. Egyedül a K&H éves eredményét ismertük csak meg eddig: IFRS szerint 17,4 milliárd forintos adózott eredményt ért el a bankcsoport, ami a jelen környezetben nem számít rossz eredménynek. A többi bank később teszi közzé számait.
Egyedi akció a háttérben
Nem csak a nagy eltérések miatt csalóka azonban a mostani szektorszintű eredményszám. Kiderült ugyanis: a bankszektor nyereségessége közel 80 milliárd forint összegben annak köszönhető, hogy az egyik nagybanknál tőkeemelés történt. Ez normál esetben nem dobná meg a bank eredményét, ezúttal azonban speciális technikával, az anyabanki források tőkévé konvertálásával történt ez, ami eredményjavító tényező volt - értesült a Portfolio.hu. Úgy tudjuk, az MKB Bankról van szó, amelynek január végi sajtóközleményéből tényleg az derült ki, hogy nem hétköznapi tőkeemelést hajtott végre tulajdonosa év végén. Konkrét értesüléseinket az MKB nem erősítette meg, de alábbi válasza azt valószínűsíti, hogy a bank tőkeemelési akciója áll a háttérben.
A BayernLB, az MKB Bank fő tulajdonosa 2013 decemberében és 2014 januárjában, több lépcsőben, összesen mintegy 670 millió EUR értékű tőkeemelést hajtott végre magyarországi leányvállalatánál. A tőkejuttatás egyik eleme zártkörű alaptőke-emelés volt 80 milliárd forint értékben, amelyet január 27-én jelentette be a magyarországi hitelintézet. A tőkerendezés fennmaradó része egyéb, kombinált eszközök alkalmazásával történt. Ez utóbbiak rendkívüli tételként a Bank MSzSz szerinti nem konszolidált eredményét javították. A tőkejuttatás célja részben a 2013. évi veszteségek miatti tőkeszükséglet pótlása, részben a 2014. januártól szigorúbb felügyeleti előírásoknak való megfelelés voltak. A feltőkésítés eredményeképpen az MKB Bank több, mint 16 százalékos tőkemegfelelési mutatóval rendelkezik, ami az egyik legmagasabb értéknek számít a hazai bankszektorban.
Érdemes a rendkívüli tételektől megtisztított eredményre is pillantást vetnünk: ahogy az alábbi ábrán látható, ezek hiányában (az esetleges adóhatásoktól eltekintve) tavaly is veszteséges lett volna a magyar bankszektor.
A veszteségeket is pótló tőkeemeléseknek köszönhetően viszont tovább javult a tőkehelyzet: a részvénytársasági hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója 17,4% fölé kúszott.
Kamatok: nem ártott az MNB
A rendkívüli tételek mellett több aktuális folyamat is befolyásolta a bankok eredményességét 2013-ban. Az egyik ilyen a jegybank kamatcsökkentési ciklusa volt: a 2012 végi 5,75%-ról 2013 végére 3,00%-ra csökkent az alapkamat. A csökkenő kamatkörnyezet általában kritikus folyamat a bankok számára, a hazai részvénytársasági hitelintézetek nettó bevételeinek azonban meg sem kottyant: a részvénytársasági hitelintézetek kamateredménye 2012-ről 2013-ra 1,4%-kal 786,85 milliárd forintra emelkedett. Ennek egyik oka az lehet, hogy a betéti kamatok rugalmasabban követték az alapkamat változását. Erre enged következtetni az is, hogy miközben a kamatbevételek 16,5%-kal, a kamatráfordítások még nagyobb, 27,1%-os mértékben estek.
A negyedik negyedévben is folytatódott a kamatbevételek és a kamatráfordítások csökkenése, így az egy évvel korábbihoz képest 9%-kal magasabb kamateredményt értek el a bankok. A működési költségek 2013 egészében és a negyedik negyedévben is közel 2%-kal csökkentek, vagyis a szigorú költséggazdálkodás továbbra is jellemző a hitelintézetekre.
Tranzakciós illeték: jutott is, maradt is
Ahogy a fenti táblázatban is feltűnhetett, a nettó kamatbevételnél is nagyobb mértékben emelkedett a bankok jutalékeredménye. Ez a növekedés azonban nem a pénzintézetek profitját gyarapította: a ráfordításként elszámolt pénzügyi tranzakciós illeték formájában a bankok a költségvetésbe fizették be a növekményt. Adataink szerint tavaly 274 milliárd forint folyt be a költségvetésbe a tranzakciós illetékből, amiből 215 milliárd forint a pénzügyi szektortól származott. További 75 milliárd forint folyt be egyszeri pótadóként, amit az év elején elmaradt illetékbevételek miatt kellett befizetniük a bankoknak.
Hogy mindezt milyen arányban hárították át a bankok, azzal kapcsolatban pontos adataink nincsenek, a bankok pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétele azonban arról árulkodik, hogy az áthárítás nem volt zökkenőmentes. Miközben a pénzügyi szektor 274 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket fizetett be, a szektor nagy részét kitevő bankok pénzügyi szolgáltatásból származó bevétele "mindössze" 119 milliárd forinttal emelkedett 2012-ről 2013-ra. Nem tudni persze, a szolgáltatási volumen változása milyen szerepet játszott az év során, pusztán sejthetjük e számok alapján, hogy a tranzakciós illeték jelentős részét nem tudták a bankok továbbhárítani.
Hitelezési veszteségek: jöhetnek még meglepetések
Miközben felpörgő hitelezésről (a Növekedési Hitelprogram első szakaszának néhány hónapos időszakát leszámítva) továbbra sem beszélhetünk a bankszektorban, a hitelportfólió minősége továbbra is rossznak mondható. A lakossági üzletágban tovább romlott a helyzet tavaly: a nem teljesítő hitelek aránya a 2012 végi 16,2%-ról és a 2013. szeptember végi 18,3%-ról 18,69%-ra emelkedett. A vállalatiban viszont (valószínűleg a Növekedési Hitelprogram kezdeti hatásának is köszönhetően) a 2012 végi 17,2%-ról és a szeptember végi 16,9%-ról 16,0%-ra csökkent a mutató.
A fenti jelenségek mellett kétszer annyi (284,5 milliárd forint) céltartalékot képeztek tavaly a részvénytársasági hitelintézetek, mint 2012-ben. Látszólag tehát romlott a helyzet, ám ebben több jelenség is szerepet játszik:
1. 2012-ben (az akkor befejeződő végtörlesztéshez kapcsolódóan) számviteli okok miatt alacsony volt a céltartalék-képzés, amihez képest a növekedés már-már természetes (a torzítás miatt nem tüntetjük fel külön ábrán ezt az eredménytételt).
2. A bankok elkezdték a felkészülést az idei, szerte Európában zajló eszközminőségi felülvizsgálatokra (AQR), így a szokásosnál több céltartalékot képezhetnek, prudensebbé tehetik céltartalék-politikájukat. A K&H például jelezte: Európai Bankfelügyelet (EBA) új irányelveinek megfelelően áttekintette átstrukturált hitelportfoliójának minősítését, ami rontotta az eredményét.
Furcsa év volt, annyi szent
Összességében tehát egy számos egyszeri hatástól befolyásolt statisztikát tett közzé hétfőn az MNB a magyar bankszektorról. Látható, hogy a bankszektor hitelezési aktivitása továbbra is alacsony, miközben a nem teljesítő hitelek nagy volumenével, magas adóterheléssel és rendkívül gyenge eredményességgel küzdenek a bankok.
Forrás:
