Hírek: A bankok is nyakig sárosak a szuperpénzes csődben?
Nem elég, hogy a legnagyobb Bitcoin-tőzsde becsődölt, és dollármillióknak inthetnek búcsút a befektetők, még bankok is belekeveredtek az ügybe. Egy svájci kiberbiztonsági cég nyomozói szerint több pénzintézet már jóval a csőd bejelentése előtt tudhatott a tőzsde várható bukásáról. Az érintett bankokról úgy tudni, hogy sok esetben nem írták jóvá a tőzsde számláira átutalt összegeket, eltitkolva ennek tényét az ügyfelek előtt. Vagyis úgy tettek, mintha a csőd után az ügyfelek keresztet vethetnének az átutalt pénzükre, pedig valójában a bankoknál parkol a pénz. Becslések szerint 120 millió dollár sorsa forog kockán.
Így ment csődbe a legnagyobb BTC-tőzsde
Az Mt Gox japán Bitcoin-tőzsde csődje miatt pórul járt ügyfelek ezrei összesen durván 650 ezer Bitcoinnak, azaz akkori árfolyamon körülbelül 363 millió dollárnak inthetnek búcsút. Ez volt a világ legnagyobb forgalmú BTC-tőzsdéje egészen addig, amíg február végén hivatalosan is elismerték, hogy fizetésképtelenné vált a börze. A tőzsde első hivatalos közlése szerint hackerek hamis tranzakciókkal zavarták meg a számlavezetési rendszerüket, így lovasítottak meg tőlük 100 ezer Bitcoint a saját, 750 ezer Bitcoint az ügyfelek számláiról (a két összeg a teljes Bitcoin vagyon körülbelül 7 százalékát teszi ki). Mint később kiderült, egy elfeledett, 2011 júliusa előtt használt tárcában 200 ezer Bitcoinra leltek, így csökkent az elveszett összeg 650 ezerre. Ez azért is hajmeresztő, mert a 115 millió dolláros vagyon is végérvényesen eltűnhetett volna a süllyesztőben.
A csőd bejelentésekor az Mt Gox még azt ígérte, ha rendezi a tartozásait, akkor újraindítja a kereskedést. Ez azért is nehezen elképzelhető, mert a tőzsde összesen 3,8 milliárd japán jen értékű eszközzel rendelkezik, miközben a velük szemben támasztott követelések 6,5 milliárd jent tesznek ki. Nem valószínű tehát, hogy a tőzsde a csődeljárás után visszatérhet a normális működéséhez, pláne az azóta nyilvánosságra hozott stiklik fényében.
Nyomozások és perek sora indult el
A csődesemény előjelénekt is tekinthető, hogy már február 7-én leállították a kiutalásokat a tőzsdéről. Már akkor arról lehetett hallani, hogy hackerek kihasználtak egy kiskaput: minden Bitcoin-tranzakciót ugyanis publikusan regisztrálnak, majd körülbelül 10 percenként véglegesítenek. Ez az időszak ugyanakkor nyitva hagyja az ajtót a hackerek előtt, akik először valódi tranzakciókat hajtanak végre, majd szinte azonnal hamisakat adnak be ugyanazon Bitcoinokkal, megzavarva ezzel a tőzsdék normális működését. (Ezzel persze a legtöbb tőzsdén nem tudnak visszaélni, az MT Gox nem biztonságos rendszert használt.)
A csődről a hivatalos bejelentés előtt több mint egy héttel piaci pletyka terjedt el, majd jelentős (összesen durván 80 százalékos) esést követően a tőzsde teljesen befagyott. Óriási különbség alakult ki az Mt Gox és más BTC-tőzsdéken jegyzett árfolyamok között: az utolsó kötés 135 dolláron teljesült a japán parketten, miközben a világ többi tőzsdéjén közel 600 dollárt ért a virtuális pénz egy egysége. Azóta a többi tőzsdén is jelentős korrekció következett be.
|
A fenti árfolyamgrafikon tartalma creative common linenc alatt áll
A befektetőket érthető okokból arculcsapásként érte a hír, hogy a legnagyobb forgalmú, biztonságosnak hitt tőzsde egyik pillanatról a másikra csődöt jelent. Japánban és Amerikában is nyomozások és perek sora indult el annak kiderítésére, hogy hova tűnhettek el a Bitcoinok, és ki vagy kik tehetők felelőssé a hatalmas veszteségekért. Többek között az FBI és Preet Barbara manhattani főügyész is azt vizsgálja, történt-e bűncselekmény az Mt Gox bezárása körül, ugyanakkor a befektetők is csoportokba rendeződve indítottak magánpereket és nyomozásokat.
Yellenék hárítják a felelősséget
Bankok is sárosak lehetnek az ügyben
A japán tőzsde csődje miatt veszteségeket elszenvedő befektetők egy csoportja a svájci CCI (Competitive Corporate Intelligence) kiberbiztonsággal foglalkozó céghez fordult, hogy kiderítsék, hova tűnt a pénzük. A CCI február 24-én indította el a nyomozást részben az egyik szintén csődeseményben érintett alkalmazott kezdeményezésére. A cég elsősorban azt vizsgálta, hogy az Mt Goxszal kapcsolatban álló bankok alkalmazottai tudhattak-e előre a csődről, és milyen szerepet játszottak az ügyben.
A CCI a nyomozása során arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy több bankon keresztüli, az Mt Gox ügyfélszámláira irányuló átutalás soha nem került jóváírásra a tőzsdénél. Az átutalásokat még azelőtt indították, hogy az Mt Gox ellen csődeljárást kezdeményeztek volna, így felmerül a gyanú, hogy több bank (Lengyelországban, Japánban, Svájcban, Németországban, Amerikában, Kanadában és az Egyesült Királyságban) már jóval korábban tudhatott az Mt Gox nehéz pénzügyi helyzetéről. A CCI a bankok és az Mt Gox alkalmazottai közötti személyes kapcsolatok elemzésével jutott ezekre a következtetésekre.
A nyomozást vezető cég eddig 20 ezer dollárnyi olyan pénzt szerzett vissza megbízóinak, amelyet csak állítólagosan írtak jóvá az Mt Gox egyik Lengyelországban vezetett számláján még a csődeljárás elindítása előtt. Az ügyfelek által január 25. és február 25. között (becslések szerint összesen 120 millió dollárra tehető) az Mt Gox számláira utalt összegekről az érintett bankok azt állították, hogy rendben megérkeztek a tőzsde számlájára, ezzel szemben a CCI által gyűjtött adatok szerint ez nem történt meg. Összességében a biztonsági vállalat úgy tartja, hogy az érintett bankok gondatlan és hűtlen kezelést követhettek el azzal, hogy ügyfeleik elől fontos információkat titkolhattak el.
A biztonsági cég egyébként az Mt Gox szervezeti struktúráját is vizsgálta, és arra jutott, hogy több cég között osztották meg a feladatokat és az alkalmazottak foglalkoztatását, amelyeket a tőzsde koordinált. A CCI szerint nagyon kevés információt osztott meg magáról a tőzsde, többek között olyanokat is elhallgatnak, amelyeket jogszabályok szerint publikusan elérhetővé kellene tenniük.
Mi lesz most a Bitcoinnal?
Az Mt Gox miatt kirobbant botrány megviselte a legkedveltebb virtuális pénz más tőzsdéken jegyzett árfolyamát is. A jelenleg legnagyobbként számon tartott Bitstamp BTC-tőzsdén a február eleji 760 dolláros szintről mára egészen 400 dollárig esett a szuperpénz árfolyama, ugyanis sok befektetőnek megingott a hite a Bitconban. Pedig mint fent is tárgyaltuk, ebben az ügyben sem magával a Bitcoinnal, mint virtuális pénzzel adódtak problémák, hanem mint a hagyományos pénzekkel is hasonlóan történő pénzügyi csalásról, gondatlan kezelésről van szó. A szakértők széles köre egyetért abban, hogy a Bitcoin hosszú távú jövője elsősorban attól függ, a nem spekulatív, fizetési célú felhasználása mennyire terjed el globálisan. Ebbe azonban, ahogy eddig is láttuk, az egyes országok szabályozóinak is lesz beleszólása.
Forrás:
